Azt mindenki tudja hogy hol sz�letett Miley. �m kevesebben tudj�k Tenessee t�sgy�keres t�rt�net�t �s az �llam �ghajlat�t,n�pess�g�t vagy f�ldrajzi helyzet�t! Nos most itt van �s �rdemes megjegyezni bel�le n�h�ny dolgot!

Az �llam ter�let�t el�sz�r Paleo-indi�nok n�pes�tett�k be, kb. 11 ezer �vvel ezel�tt. A legkor�bbi n�pcsoportok nev�t nem ismerj�k, de sz�mos, r�g�szetileg azonos�that� kult�ra nyomai megtal�lhat�k (�n. Archaikus, Woodland �s Mississippi kult�r�k). Ezek lesz�rmazottja a az els� ismert nev� t�rzs, a Muscogee kult�ra. Tennessee 1796-ban, tizenhatodikk�nt l�pett be az Amerikai Egyes�lt �llamokba. Az �llam �szaki �s d�li hat�rait �gy jel�lt�k ki, hogy a keletr�l szomsz�dos �szak-Karolina hat�r�t egyszer�en meghosszabb�tott�k egy-egy K-Ny-i egyenes vonallal a Mississippi foly�ig, ami ez�ltal az �llam nyugati hat�ra lett. 1861. j�nius 8-�n Tennessee kil�pett az Amerikai Egyes�lt �llamok uni�j�b�l (utols�k�nt a konf�der�ci�s �llamok k�z�l). A polg�rh�bor� ut�n az els�k�nt fogadtatott vissza (1866. j�lius 24-�n), miut�n az �llam �j alkotm�nya elt�r�lte a rabszolgas�g int�zm�ny�t (1865. febru�r 22.), �s j�v�hagyta a feket�k szavazati jog�t �s t�rv�ny el�tti egyenl�s�g�t garant�l� sz�vets�gi alkotm�ny-kieg�sz�t�st (1866. j�lius 18.). A polg�rh�bor� ut�n Tennessee volt az egyetlen konf�der�ci�s �llam, amely nem ker�lt katonai korm�nyz�s al�. Ez Andrew Jackson befoly�s�nak volt k�sz�nhet�, aki Lincoln eln�k meggyilkol�sa ut�n (addigi aleln�kk�nt) emelkedett az eln�ki sz�kbe. Tennessee-t �szakr�l Kentucky �s Virginia, keletr�l �szak-Carolina, d�lr�l Georgia, Alabama �s Mississippi, nyugatr�l pedig Arkansas �s Missouri hat�rolja.
2003-as adatok szerint az �llam n�pess�ge 5 841 748 f�, ebb�l
-79,2% feh�r
-16,4% afroamerikai (n�ger)
-2,2% latin-amerikai
-0,3% bennsz�l�tt (indi�n)
-1,0% �zsiai
-1,1% egy�b 
 

Legjelent�sebb foly�ja a Tennessee foly�.
Legmagasabb pontja a 2025 m magas Clingmans Dome, amely az �llam keleti hat�r�n, az Appalache-hegys�g gerinc�n helyezkedik el. Az �llam geometriai k�z�ppontja Murfreesboro v�ros�t�l keletre tal�lhat�, az Old Lancassas Pike �t ment�n.
A ter�let kultur�lis szempontb�l h�rom r�gi�ra oszthat�, ezek Kelet-, K�z�p- �s Nyugat-Tennessee. A k�t ut�bbit a Tennessee foly� v�lasztja el egym�st�l, a keleti �s a k�z�ps� r�gi�t pedig a Cumberland-fenns�k.

  
                                                                                                                    

 
 Az �llam legnagyobb r�sz�nek p�r�s szubtr�pusi �ghajlata van, kiv�ve a magasabb hegys�gekben, ahol a klima nedves kontinent�lis. A Mexik�i-�b�l a legbefoly�sol�bb t�nyez� Tennessee �llam �ghajlat�ban. A d�l-�szak ir�ny� sz�l hozza mag�val a csapad�kot. �ltal�ban a ny�r forr�, a t�l pedig enyhe vagy hideg, s az eg�sz �v folyam�n b�s�ges az es�z�s. Az �tlagos �vi csapad�k 130 cm. Nyugatr�l keletre haladva a havaz�s 13 cm-t�l 41 cm-ig eshet, ez ut�bbi a keleti hegyvid�keken fordul el�.^[1] Ny�ron az �llam ter�lete �ltal�ban forr�, a h�m�rs�klet �tlagosan 32 �C k�r�l mozog.     

Tennessee �llamnak 95 megy�je van. A megye a helyi korm�nyzat szerep�t t�lti be, amely alacsonyabb rang� az �llami t�rv�nyekn�l. A 2000-es becsl�sek szerint Shelby megye volt Tennessee legn�pesebb megy�je 897 472 f� lakoss�g�val, de egyben a legnagyobb ter�let� megye is, amely 1955 km² ter�letet foglal mag�ban.    


Tennessee hat nagyobb f�ldrajzi r�gi�b�l foglal mag�ba ter�letet, ezek nagyj�b�l nyugat-keleti ir�nyban: 
Mexik�i-�b�l-parti s�ks�g (a Mississippi v�lgy�vel)
Nashville-i medence
�szaki-Felf�ld (Highland Rim), a Kentucky Pennroyal fenns�k folytat�sa
Cumberland fenns�k
Az Appalache-hegyvonulat "Ridge-and-valley" form�ci�j�nak az �llam ter�let�re es� r�sze
Blue Ridge hegys�g (szint�n az Appalache) r�sze